GoBe Társulat: DeuS ex machina – Vadulva

péntek, szombat

jegyár: 2000 Ft
diákjegy: 1200 Ft
nyugdíjas jegy: 1000 Ft
támogatói jegy: 3000 Ft

Alkotók, előadók:
M. Kecskés András, Laborfalvi Soós Béla, Rózsahegyi Orsolya, Bocsi Eszter (Fülöp Viktor ösztöndíjas-2011), Sárai Rachel, Kőnig Lilla, Parti Péter, Tóth Barbara (tagja a Magyar Állami Operaháznak), Cinke Ágnes, Góbi Rita
Zenekar: Kovács Bendegúz, Dóczy Gabriella, Gerzson János, Pálhegyi Máté, Fehér Károly
Jelmez: Andrea T. Haamer, asszisztens: Újszászi Tünde
Fény: Szirtes Attila
Dramaturg: Turai Katalin
Bandagazda: Góbi Rita
Köszönet:
Szedenics Nikoletta, Kerekes Emőke, Sinkovics Ede, Góbi Gábor, Vörös Zsolt, Lenka Kajanovicova

www.gobirita.hu

Előadásunk a szerelem titokzatos labirintusába – Olimposzi földre – invitálja nézőit Erósz után kutatva. Az erotikus tapasztalat kiapadhatatlan forrásához ugyanis ógörögök segítséggel juthatunk csak, ők találtak rá, nekik köszönhető a felfedezés. Mitológiájuk, mint valamiféle rejtjeles térkép eligazítást adhat számunkra e forrás vitális természetéről, tapasztalhatóságáról, s tán születésünkről is. Szerelemgyerekek voltunk-e hajdanán, vagy más kényszerek, determinánsok hoztak világra minket? Önazonosság-tudatunk, világ-ismeretünk számára nem lényegtelen a kérdés: gyökereink – ha vannak még – hová kötnek minket: bűnben fogantunk-e paradicsomi földön, vagy a szépség igézetében, múlhatatlan vágyában, ama híres (olimposzi) lakomán? Általános, alázatos emberszeretetre vagyunk hivatalosak, testi vágyainkat, érdekeinket önmérsékletre bírva, vagy pedig égi és földi szerelemre, nemzésre-foganásra a természet ritmusa, rendje szerint?



Napjainkra a szerelem-forrás (az erotikus tapasztalat kérdésessé) búvópatakká lett: sose tudhatjuk biztosan, hogy az a víz, melyben épp szomjunkat oltjuk, tisztálkodunk, melynek tükrében magunkra ismerünk ugyanaz-e még, mint egykoron, vagy hólé csupán, locspocs, az olvadás csapadéka.
Utazásra hívjuk tehát nézőinket, azokat, akik szeretik az összművészeti kalandot, nyitottak zenére, táncra, s Erósz tapasztalhatóságának aktuális hiányát saját bőrükön érzik.

Sajtó: (részletek)
„Manapság, a hűvös intellektus és a visszafogott érzelmek uralkodó színpadi divatja között, meglehetősen szokatlan a lírai és kavargó érzelmekkel teli hangütés. Szinte megható a dac, ahogy a GoBe Társulat új előadásából mégis bőségesen árad a sóvárgás. Az alkotók szabadjára engedik az érzéseiket, szenvedélyes és buja erotikával teli táncszínházban ábrándoznak a vágyról alig egy óra terjedelemben.”
Sz. Deme László - Táncélet

„Ez a térbeli „bűvös kocka” szabja meg az előadás keretét. Peter Brook-i értelemben „szegény színház” ez: egy gazdag teátrum rácsozatot épített volna – mint állványzatot egy valódi építkezéshez –, abban mozgatta volna a szereplőit. Alapvetően, miként a GoBe Társulat is, táncosokat, akiknek mozdulatairól szemmel láthatóan lerí a klasszikus képzettség, pantomimművészt, operaénekest, végül pedig artistát (a kezdetben bal hátul rejtőző, majd középidőben középre húzódó, sejtelmes nőalakot), aki a darab utójátékaként eltáncolja-eltornássza azt a légi akrobatikai jelenetet, amely egy csapásra összezúzza a fölépített dimenziókból épített teret, és a néző tapsrend múltán indulhat az eltűnt tér nyomában.”
Varga Sándor Márton térkitöltés-elemző kritikája
Tánckritika.hu


"Nemcsak a koncepció és a koreográfia eredeti, a kísérő kvintett is új színt képvisel: vég-
re klasszikusan komoly, akusztikusan élő zenét hallhatunk! Dóczy Gabriella hárfahúrjain
Debussy, Kovács Bendegúz csellóján Bach-preludium szól, sárkánygyík-gallérba öltözve
az a Laborfalvi Soós Béla énekel Gluck és Handel-áriákat, aki saját megzenésítésében,
példás merészséggel ismertet meg Abaelardus szókimondó erotikájával. A jelen zenéjét
Arvo Part mellett a muzsikusok közös improvizációi képviselik, fölbecsülhetetlen ajándék,
hogy az extázist végre nem gépi dübögés, hanem tépett húrok, csattogó hangszerhátak,
dobbanó dobok artikulált hangjai kísérik!"

www.toptipp.hu
FeHér ElepHánt - Kulturális Ajánló Portál

„Góbi Rita az egyik legtehetségesebb ifjú táncművész, aki már huszonhárom évesen önálló társulatot gründolt, s évek óta viszi azt. Tehetségét, önálló látásmódját már akkor volt módom fölfedezni, amikor még "csak" koreográfusként próbálgatta szárnyait a Pécsi Balett társulatával: egy mesebeli, csodálatos Hamupipőkét hozott létre. Azóta különb-különb féle produkciók gazdája és kitalálója lett, mára rutinos társulatmenedzser. Legutóbbi produkciója, a VaDULva nem pusztán erotikus táncjáték, de utazás is egyszersmind az ösztönök mélyére, a gyermeki, kamaszi lét okozta sebek eredetéhez, s az azokra adott válaszokhoz. A görög mitológiát, az istenek világát és az antik filozófiát is életre hívó – megidéző, izgalmasan izzó táncdráma az értelmezési tartományok gazdagságát hívja elő.”
Kozár Alexandra- Kávészünet melléklet -SZAKma folyóirat

Ajanló:
Foszfor


Támogatók: NEFMI, NKA, Flórián Műhely – Mozgóház Alapítvány, MASZK, Műhely Alapítvány, SIN Kulturális Központ, Ethnosound